Az ADR Szabályzat kétévente történő változásával az is változik, amit ügyfeleink tudni szeretnének, fontosnak tartanak, vagy érintheti őket.
A feltett kérdések és az arra adott válaszok másoknak is hasznosak lehetnek, ezért azokat rövidített formában itt tesszük közzé.
Külföldön vettünk gázolaj szállításához egy 440 literes térfogatú mobil üzemanyagkutat, amelyből a saját munkagépünket akarjuk majd a munkaterületen tankolni. A veszélyességi bárca és a környezetre veszélyes jel gyárilag rajta van az elején. A telephelyről történő kiszállításnál az ADR 1.1.3.1 c.) pontját szeretnénk alkalmazni, mert a külföldi tájékoztatás szerint minden feltételt teljesíteni tudunk, ami ehhez szükséges. Egy közúti ellenőrzésen mivel kell ezt igazolni?
Az ADR 1.1.3.1 c) pontja szerinti mentesség alkalmazása esetén az ADR előírásait nem kell alkalmazni, így a szállítás során külön igazolásra sincs szükség; azonban javasoljuk, hogy a gépkocsit lássák el a gyártó honlapján vagy a külföldi webshopban található leírás kinyomtatott, színes példányával. A műszaki adatokon kívül ebből - a legtöbb esetben - kiderül az, hogy ez a csomagolóeszköz megfelel az ADR 1.1.3.1 c.) pontjának alkalmazásához.
Vállalatunk fő tevékenysége a gépek nagykereskedelme, melyhez kapcsolódóan garanciális és garancián túli szervizelést is végzünk. Mivel szervizautóinkkal munkaterületet látunk el, ezért az ADR 1.1.3.1 c.) pontja szerinti mentességet szeretnénk alkalmazni. Hogyan lehetséges ez?
Az ADR 1.1.3.1 c) pontban meghatározott mentesség alkalmazásához három feltételnek egyidejűleg kell megfelelni. Ezek a következők:
Az első két feltétel teljesíthető, azonban a harmadik feltétel nem, mert nem garantálható és gazdaságossági szempontból sem életszerű az, hogy a naptári év minden munkanapján vagy kampányban munkaszüneti napokon is csak naponta egy helyszínre menjenek javítani. A kettő vagy több munkaterületre való kiszállás és szállítás pedig már anyagelosztás. Teljességgel az anyagbeszerzés sem zárható ki, hiszen „bármi történhet”, ezért a szállított anyagok függvényében más mentesség (pl. az ADR 1.1.3.6 bekezdése szerinti) alkalmazása indokolt és javasolt.
A mezőgazdasági vegyszerek traktoros szállításánál van-e mentességi határ?
Nincs, mert a mezőgazdasági vegyszerek mezőgazdasági vontatóval vontatott pótkocsival történő közúti szállítása nem az ADR Szabályzat előírásai szerint történik, hanem a 7/2011. (III.8.) NFM rendelet szerint, ami nem határoz meg semmilyen mentességi határt. Ez azt jelenti, hogy ebben az esetben például az 1 db 5 literes kanna, nem gyúlékony ADR-es növényvédőszer szállítására ugyanazok az előírások vonatkoznak, mint a 6 tonna 33,5 %-os ammónium-nitrát műtrágya szállítására.
Mi vonatkozik a szemöblítő folyadék lejárati idejére?
Az ADR Szabályzatban meghatározott esetekben az elől-hátul narancssárga táblákkal jelölt szállítóegységen szemöblítő folyadékot kell készenlétben tartani. Ez lehet 0,9%-os nátrium-klorid oldat, vagy 1,5-2%-os bórsav-oldat; de elfogadott megoldás a csapvíz (ivóvíz) is, mivel a Szabályzat nem határozza meg azt, hogy mi lehet szemöblítő folyadék.
A gépkocsikon leggyakrabban nátrium-klorid oldatot tartanak készenlétben. A csomagoláson a gyártó felhasználhatósági időt tüntet fel, amely időtartamon belül a hatóanyag tartalom nem csökkenhet 95% alá, ha az előírt tárolási körülményeket betartják. Az ADR Szabályzat a szemöblítő folyadék koncentrációját, mint alkalmazhatósági feltételt nem határozza meg. A csapvíz (ivóvíz) esetében egyértelműen nem határozható meg a felhasználhatósági idő sem. Mindezek alapján a szemöblítő folyadék felhasználhatósági idejének lejárta nem tekinthető ADR szabálytalanságnak (más okból azért algás ne legyen).
Hallottunk róla, hogy a környékünkön évről-évre egyre több traktor és esetenként kombájn is tűzvédelmi bírságot kap közúton a tűzoltó készüléket érintő hiányosság miatt. Milyen előírások vonatkoznak a kombájnok tűzoltó készülékkel való ellátására, amit most, a karbantartás alatt át kell néznünk?
Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint a kombájn egyéb járműnek minősül, amelyet a betakarítási munkákhoz legalább 1 db 21A és 113B vizsgálati egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készülékkel kell ellátni (ez általában 1 db 3 kg-os készüléket jelent). Mivel a munkaterületet nem lehet kizárólag földúton megközelíteni, hanem ahhoz közutat is igénybe kell venni, ezért a tűzoltó készülékkel való ellátásra más előírás is vonatkozik. Figyelembe kell venni a jármű megengedett legnagyobb össztömegét, így eszerint akár 2 db, szabványos, A, B és C tűzosztályú tüzek oltására alkalmas porraloltó tűzoltó készülék készenlétben tartására lehet szükség. Ebben az esetben a szükséges oltóanyag mennyiségét írják elő kg-ban, nem pedig az oltásteljesítményt. Ha ezt figyelmen kívül hagyjuk, akkor hibázhatunk, így erre minden esetben ügyelni kell. A kombájnt, mint közlekedésben résztvevő lassú járművet ez utóbbiak szerint kell ellátni tűzoltó készülékkel, mert abban az esetben, ha a közúti közlekedés szigorúbb feltételeit teljesítik, akkor az egyben a betakarítás időszakára vonatkozó feltételek teljesülését is jelenti.
A kapcsolódó információkat bővebben megtalálják a tűzvédelem kisokosban.
Korlátozott mennyiségben csomagolt növényvédő szert szeretnék traktorral vontatott pótkocsival kiszállítani a bérelt és a saját tulajdonú földemre is. Mi vonatkozik erre?
Az ilyen szállításra a 7/2011. (III.8.) NFM rendelet vonatkozik, mert ennek a jogszabálynak az alkalmazásában a mezőgazdasági vegyszer meghatározása a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Megállapodás „A” és „B” Mellékletének belföldi alkalmazásáról szóló rendelet hatálya alá tartozó növényvédő szerekre és műtrágyákra terjed ki. A korlátozott mennyiségben csomagolt veszélyes áruk (Limited Quantity – LQ) - így az ilyen „kiszerelésű”, növényvédő szerek is - az ADR 3.4 fejezet hatálya alá tartoznak, ezért ebben az esetben is ugyanúgy kell alkalmazni az NFM rendelet minden vonatkozó előírását; függetlenül attól, hogy ez az ADR mentességek egyike. Az LQ-val kapcsolatos további információkat megtalálják blogunkban.
Őstermelőként növénytermesztéssel foglalkozom a lakóházam melletti kiskertben és ezen kívül 2,5 hektár földterületen. A magánszemély ADR mentességét hogyan tudom igénybe venni?
A kiskert vonatkozásában ez lehetséges, mert oda nem sok vegyszer kell; azonban a nagyobb földterület esetén már nem tudja ezt a fajta mentességet érvényesíteni, mert a növénytermesztéshez, növényvédelemhez szükséges anyagokat nem személyes vagy háztartási felhasználás céljára vásárolja, illetve akkor sem, ha azok csomagolása nem kiskereskedelmi kiszerelésű (korlátozott mennyiségben csomagolt) veszélyes áru.
A vasúti kirakásnál több esetben is azt tapasztaltuk, hogy a tengeri konténerekre felragasztott narancsságra táblákon az UN-szám fekete filctollal, kézzel volt felírva. A számok mérete majdnem olyan magas volt, mint a narancssárga mező. Ahhoz, hogy szabályosak legyünk, ezeket le kell-e cserélnünk ADR-es narancssárga táblákra?
Az IMDG Kódex szerint az áruk UN számát legalább 65 mm magas, fekete számjegyekkel kell feltüntetni a legalább 120 mm magas és 300 mm széles, téglalap alakú, 10 mm-es fekete szegéllyel ellátott „narancsszínű táblán”. Mivel az UN-számok magassága és színe van meghatározva, de az UN-számok vastagsága viszont nincs, ezért a narancssárga táblára fekete filctollal, kézzel felírt UN-szám nem szabálytalan; így az eredeti narancssárga táblák lecserélésére nincs szükség.
Vállalkozásunk fuvarozási tevékenységét bővíteni szeretnénk ADR-es fuvarokkal. Az a kérdés merült fel, hogy van-e még valamilyen, az ADR-es tevékenységhez kapcsolható olyan előírás, amit még be kell tartanunk?
Az ADR Szabályzat hatálya alá tartozó anyagok és tárgyak fuvarozásához a gépkocsivezetőnek az ADR-ben előírtakon kívül még pályaalkalmassági szempontból a II. alkalmassági kategóriára (PÁV II) vonatkozó, előzetes pályaalkalmassági vizsgálaton kell részt vennie és ott alkalmas minősítést kell szereznie. A megszerzett minősítésről kiadott okmányt a gépkocsivezetőnek vezetéskor magánál kell tartania.
Ezt az előírást a 2,5 tonnát meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű (forgalmi F1 rovata) tehergépjárművekkel díj ellenében végzett belföldi és nemzetközi közúti árutovábbításra is alkalmazni kell.
Ha a gépkocsivezetőnek nincs semmilyen pályaalkalmassági minősítése, vagy a meglévő kategória nem felel meg ennek az előírásnak, akkor az nem ADR-es szabálytalanság, mert ez a feltétel nem szerepel az ADR Szabályzatban és az ADR belföldi alkalmazására kiadott jogszabályokban sem.
Egyéni vállalkozóként növénytermesztéssel foglalkozom. A saját földemen kívül bérművelést is vállalok. A növényvédelmi munkákat a traktoromra szerelhető permetezőgéppel végzem. A bekevert ADR köteles növényvédő szert az egyik tábláról egy másik tulajdonos földjére közúton viszem. Van egy fél hektáros terület, ami a többitől félre esik. Ide a traktorra szerelhető, szórásra alkalmas garatban viszem ki a műtrágyát is. Vonatkozik-e rám a 7/2011. NFM rendelet valamelyik előírása?
Nem vonatkozik Önre, mert a 7/2011. (III.8.) NFM rendelet előírásai a mezőgazdasági vegyszerek (az ADR hatálya alá tartozó műtrágya és növényvédő szer) mezőgazdasági vontatóval vagy lassú járművel vontatott pótkocsival történő közúti szállítását szabályozza. Mivel a szállítás nem pótkocsival, hanem közvetlenül a mezőgazdasági vontatóra szerelhető gépekkel történik, így ezek az előírások erre az esetre nem vonatkoznak.