Tűzvédelem

A tűzvédelem és a munkavédelem egymástól elválaszthatatlan „terület”, amely egy vállalkozásnál tulajdonképpen szerves egységet képez, illetve kell, hogy képezzen.

A tűzvédelmi követelményeket életvédelmi, közösségi- és tulajdonosi értékvédelmi célok teljesülése érdekében kell megvalósítani; melyek megállapítása az anyagok tűzveszélyességi osztálya (fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes, mérsékelten tűzveszélyes és nem tűzveszélyes), a kockázati egység kockázati osztálya; az épület, az önálló épületrész és a speciális építmény mértékadó kockázati osztálya alapján történik.

A kockázati egységek rendeltetés szerinti elkülönítéséhez és az ettől függő tűzvédelmi követelmények megállapításához meg kell határozni az alaprendeltetést. Ez a kockázati egység, illetve a kockázati egységen belül önálló rendeltetési egységekre jellemző, az elsődleges használat célját kifejező besorolás, amely lehet ipari-mezőgazdasági, tárolási, lakó, közösségi és vegyes. A vegyes kategóriába a több, eltérő alaprendeltetésű önálló rendeltetési egységeket tartalmazó kockázati egységek kerülnek besorolásra.

A kockázat mértéke szerint az épület, az önálló épületrész, a speciális építmény és a kockázati egység a nagyon alacsony kockázati (NAK), az alacsony kockázati (AK), a közepes kockázati (KK) vagy a magas kockázati (MK) osztályba tartozhat. A mértékadó kockázati osztály alapesetben megegyezik az abban lévő kockázati egységek kockázati osztályai közül a legszigorúbb kockázati osztállyal.

Az építmény főbejáratánál jelezni kell a közművek főelzáró szerelvényeinek a helyét.

Az épület főbejárata mellett kívülről a napelem jelenlétére utaló biztonsági jelet kell elhelyezni. A napelemmodulok közelében, a DC oldalon villamos távműködtetésű és kézi tűzeseti lekapcsolási lehetőséget kell kialakítani. A távkioldó egység kapcsolóját az építmény villamos tűzeseti főkapcsolója közvetlen közelében kell elhelyezni, vagy azt a tűzeseti főkapcsolónak kell működtetnie. A kapcsolónál a rendeltetésére utaló feliratot, piktogramot is el kell helyezni.

A helyiség bejáratánál, a helyiségben vagy az érintett szabadtéren tiltó jellel kell jelölni:

• a gyújtóforrás alkalmazásnak és az adott területre vitelének tilalmát;
• a dohányzás tilalmát;
• a vízzel oltás tilalmát.

Tűzvédelmi jelekkel kell megjelölni

• az elhelyezett tűzoltó készüléket;
• a fali tűzcsapot, tűzcsapszerelvény-szekrényt;
• a száraz oltóvízvezeték betáplálási és vízkivételi pontot;
• tűzjelző kézi jelzésadót;
• kézi indítású tűzoltó-technikai termék kezelőszerkezetét;
• a beépített tűzoltó berendezés oltóközpontjának bejáratát;
• állandó felügyelettel nem rendelkező beépített tűzjelző berendezés központját tartalmazó helyiség bejáratát;
• a hő- és füstelvezető rendszer kézi működtető szerkezetét;
• beléptető rendszer vésznyitó szerkezetét,
• biztonsági felvonót az aknaajtók mellett.

A tűzvédelmi eszközök helyét jelző biztonsági jeleket az eszköz, felszerelés felett padlósíktól mérve legalább 1,8 méter, legfeljebb 2,5 méter magasságban kell elhelyezni úgy, hogy azok könnyen felismerhetőek legyenek.

Biztonsági jellel kell figyelmeztetni

• a 20 liternél / kilogrammnál több fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes anyag jelenlétét;
• a radioaktív anyag jelenlétét.

A biztonsági és a tiltó jelek lehetnek kívülről vagy belülről megvilágított jelek vagy olyan utánvilágító jelek, amelyek legalább a vonatkozó műszaki követelményben meghatározott mértékben alkalmasak a célnak megfelelő fény kibocsátására.

Az építményben tartózkodók részére biztosítani kell a menekülési útvonal elérhetőségét, felismerhetőségét, megvilágítását, a szükséges átbocsátóképességet, továbbá a tűz és kísérőjelenségei elleni védelmet; a biztonságos térbe vagy az átmeneti védett térbe jutást vagy a tartózkodási hely védelmét. Ennek érdekében a menekülési útvonalat biztonsági világítással, menekülési jelekkel és menekülési útirányjelző rendszerrel kell ellátni.

A füstgátló nyílászárókat, a tűzszakasz-határon lévő tűzgátló nyílászárókat olyan felirattal vagy jelzéssel kell ellátni, amely a nyílászáró önműködő csukódásának biztosítására hívja fel a figyelmet. A feliratnak vagy jelzésnek tartósnak, jól észlelhetőnek és olvasható kivitelűnek kell lennie.

Az építmények villámcsapások hatásaival szembeni védelmét a rendeltetés figyelembevételével kell kialakítani. Meglévő építmény nem norma szerinti villámvédelmével is biztosítani lehet a villámcsapások hatásaival szembeni védelmet. A nem norma szerinti villámvédelem hatálya alá tartozó építmények, szabadterek esetében a villámvédelem felülvizsgálatát a létesítést követően az átadás előtt; az Országos Tűzvédelmi Szabályzatban (továbbiakban: OTSZ) előírt időszakonként vagy a villámvédelem vagy az építmény átalakítását, bővítését és a vonatkozó műszaki követelményben foglalt különleges eseményt követően kell elvégezni.

Vannak olyan esetek is, amikor nem kötelező villámvédelmet létesíteni (pl. olyan műtárgyakon, amelyek esetében az emberi élet elvesztésének villámvédelmi kockázata a kialakításból, vagy rendeltetésből fakadóan hasonló ahhoz, mint amekkora kockázatnak a személyek természeti környezetben vannak kitéve).

A tűzoltáshoz szükséges oltóvíz-intenzitást a mértékadó tűzszakasz alapterülete alapján kell meghatározni, amelyet vízvezetékről vagy oltóvíztárolóból kell biztosítani. Számításba vehetők azok a nem időszakos természetes felszíni vizek is, amelyek a védendő szabadtéri tárolóterülettől, építménytől a megközelítési útvonalon 200 méternél nincsenek nagyobb távolságra. A szomszédos vagy közeli létesítményeknél az oltóvíz közösen is biztosítható. Ez utóbbi két lehetőség alkalmazásához a tűzvédelmi hatóság engedélye szükséges. Az 1200 m²-nél nagyobb alapterületű, állattartó épületeknél 1800 liter/perc kell, hogy legyen a szükséges oltóvíz-intenzitás. A kommunálishulladék-lerakó szabadtéri tároló területére pedig másfél órán keresztül is 1800 liter/perc oltóvíz-intenzitást kell biztosítani.

A tűzoltáshoz szükséges vízellátási követelmények szempontjából az általános érvényű előírásokon túl legalább 1 tűzcsapnak a megközelítési útvonalon az épület tűzoltási felvonulási területétől legfeljebb 50 méterre kell lennie. Az 50 méternél hosszabb tűzoltási felvonulási terület esetén minden megkezdett 50 méteren kell, hogy legyen egy tűzcsap elhelyezve.

Abban az esetben, ha az építményben keletkezhető tűz oltására víz nem alkalmazható, akkor az ott keletkezhető tűz oltására alkalmas tűzoltó berendezést, eszközt, készüléket, felszerelést és anyagot kell a helyszínen készenlétben tartani az oltóvízellátás helyett. Ebben az esetben az alkalmazni kívánt megoldást, illetve annak alkalmazhatóságát a tűzvédelmi hatósággal egyeztetni kell.

A tűzoltó-vízforrások üzemképességéről, megközelíthetőségéről, fagy elleni védelméről, az előírt rendszeres ellenőrzések, karbantartások, javítások és nyomáspróbák elvégzéséről az oltóvíz hálózat üzemben tartásáért felelős szervezet gondoskodik és erről tűzvédelmi üzemeltetési naplót vezet. A napló vezetése a felülvizsgálatot végző személy kötelessége.

Meglévő építmény, építményrész átalakítása, bővítése, korszerűsítése, helyreállítása, felújítása, továbbá rendeltetésének módosítása esetén az OTSZ előírásait az átalakítás mértékének, körének és az építmény, építményrész tűzvédelmi helyzetét befolyásoló hatásainak figyelembevételével kell alkalmazni.

A tűzveszélyes tevékenység lehet állandó, vagy alkalomszerű. Az állandó jellegű tűzveszélyes tevékenység csak erre a célra alkalmas, a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő helyen végezhető. Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet a helyszín adottságainak ismeretében, előzetesen írásban meghatározott feltételek alapján szabad végezni. A feltételek megállapítása a munkavégzésre közvetlenül utasítást adó, vagy a munkát végző személy(ek) tevékenységét közvetlenül irányító személy feladata, illetve ha nincs ilyen személy, akkor az a munkát végző kötelezettsége.

Tűzvédelmi szakvizsgához kötött tűzveszélyes tevékenységet csak érvényes tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező; egyéb tűzveszélyes tevékenységet a tűzvédelmi szabályokra, előírásokra kioktatott személyek végezhetnek, akik a tevékenység befejezése után a helyszínt és annak környezetét kötelesek átvizsgálni tűzvédelmi szempontból és minden olyan körülményt megszüntetni, ami tüzet okozhat.

Az építményt, építményrészt, szabadteret csak a vonatkozó tűzvédelmi követelményeknek megfelelően szabad használni. Építési tevékenységet végezni csak a vonatkozó tűzvédelmi előírások betartásával és az elvárt biztonsági szint folyamatos fenntartása mellett lehet. Csak olyan fűtési rendszer létesíthető és használható, amely rendeltetésszerű működése során nem okoz tüzet vagy robbanást.

Helyiségben, építményben (és szabadtéren) csak az ott folytatott folyamatos tevékenységhez szükséges fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes, vagy mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartozó anyag tárolható. Ha a tevékenység végzése során robbanásveszély alakulhat ki, az csak hatékony szellőztetés mellett végezhető.

Tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani az önálló rendeltetési egységekben legalább szintenként; továbbá ahol azt az OTSZ előírja és ezen kívül jogszabályban meghatározott esetekben; de további tűzoltó készülékek, eszközök, felszerelések és anyagok elhelyezését is előírhatja a tűzvédelmi hatóság.

A tűzoltó készülékeket úgy kell elhelyezni, hogy jól láthatók és könnyen hozzáférhetők legyenek, továbbá a legkedvezőtlenebb helyen keletkező tűz oltására a legrövidebb idő alatt felhasználhatók legyenek. A tűzoltó készülék készenlétben tartására kötelezettnek az üzemképes állapotot folyamatosan biztosítania kell. Ennek érdekében a készenlétben tartó vagy képviselője rendszeresen, legalább negyedévente ellenőrzi, hogy a tűzoltó készülék:

• az előírt készenléti helyen van-e;
• rögzítése biztonságos-e;
• látható-e;
• magyar nyelvű használati utasítása a tűzoltó készülékkel szemben állva olvasható-e;
• használata nem ütközik-e akadályba;
• valamennyi nyomásmérő vagy jelző műszerének jelzése a működési zónában található-e;
• hiánytalan szerelvényekkel ellátott-e;
• fém vagy műanyag plombája, zárópecsétje, karbantartást igazoló címkéje, a karbantartó szervezet OKF azonosító jele sértetlen-e;
• karbantartása esedékes-e;
• készenléti helyét jelölő biztonsági jel látható, felismerhető-e és
• állapota kifogástalan, üzemszerű-e.

Abban az esetben, ha a készenlétben tartó az ellenőrzés során hiányosságot észlel, gondoskodik annak megszüntetéséről. A tűzoltó készülékek selejtezéséről a tulajdonos gondoskodik.

A készenlétben tartó az általa végzett ellenőrzésekről, valamint a tűzoltó készülék karbantartásokról tűzvédelmi üzemeltetési naplót vezet.

A két egymást követő ellenőrzés, felülvizsgálat vagy karbantartás között eltelt idő megengedett maximuma a ciklusidő.

A ciklusidők számítása az első alap-, közép- és teljes körű karbantartás esetében a gyártási időponttól, a további karbantartások esetében a legutolsó karbantartástól történik. Ha gyártási időpontként csak az év van feltüntetve, az adott év január 31-e, ha a gyártás éve és negyedéve van jelölve, az adott negyedév első hónapjának utolsó napja, ha a gyártás éve és hónapja van jelölve, az adott hónap utolsó napja a gyártási időpont.

A tűzoltó készülékek karbantartására vonatkozó ciklusidőket a következő táblázat tartalmazza:

A tűzoltó készülék típusa:	Alap-karbantartás1:	Közép-karbantartás2	Teljes körű karbantartás2	A tűzoltó készülék élettartama:
Porral oltó, vizes oltóanyag bázisú habbal és vízzel oltó	1 év	5 és 15 év	10 év	20 év
Törőszeges porral oltó3	1 év	15 év	10 év	20 év
Gázzal oltó	1 év	-	10 év	20 év
Valamennyi szén-dioxiddal oltó	1 év	-	10 év	A vonatkozó műszaki követelmény szerint

¹ A kötelező karbantartási ciklusok tűrési ideje 1 hónap

² A kötelező karbantartási ciklusok tűrési ideje 2 hónap

³ Az eredetileg zárt (törőszeges) porral oltó tűzoltó készülékeket - újratöltésre - vissza kell juttatni a gyártóhoz

A tűzoltó készülékek készenlétben tartása kapcsán szólni kell a közúti járműveket érintő előírásokról is, amelyek Magyarország területén közúton, vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton közlekedő járművekre érvényesek.

Sokszor nem is gondolnánk arra, hogy például egy 3250 kg. megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsinak levizsgáztatott (a forgalmi engedély J rovatában: N1) járművet nem kell ellátnunk tűzoltó készülékkel, azonban ha ugyanezzel a járművel utánfutót vontatunk, akkor azt már egy 6 kg-os, üzemképes, A, B és C tűzosztályú tüzek oltására alkalmas porraloltó tűzoltó készülékkel kell ellátnunk és így vehetünk részt a forgalomban; elkerülve a készülék hiánya miatt kötelezően kiszabott tűzvédelmi bírságot.

Azt, hogy ez az előírás vonatkozik-e Önre, könnyen leellenőrizheti a következő táblázat segítségével:

Jármű típusa:	Megengedett együttes tömeg (Forgalmi engedély F1 rovata):	Porraloltó tűzoltó készülék:
Személygépkocsi	-	nem kell
Személygépkocsi + utánfutó	-	nem kell
Tehergépkocsi, mezőgazdasági vontató, lassú jármű:	3500 kg-ig	nem kell
Tehergépkocsi, tehergépkocsi + pótkocsi, mezőgazdasági vontató, lassú jármű:	3500-12000 kg-ig	1 db 6 kg-os
Tehergépkocsi, tehergépkocsi + pótkocsi, mezőgazdasági vontató, lassú jármű:	12000 kg felett	2 db 6 kg-os vagy 1 db 12 kg-os

A táblázatban szereplő porraloltó tűzoltó készülékek más oltóanyagú, de legalább azonos oltási teljesítményű hordozható tűzoltó készülékkel helyettesíthetők.

A veszélyes anyagot szállító járművön a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó jogszabályban, az ADR-ben előírtaknak megfelelő, de legalább az előző táblázat szerinti tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani.

A járműveken elhelyezett tűzoltó készüléknek állandóan hozzáférhetőnek és vontatás esetén a vontató és a szállítmány tűzvédelmére egyaránt felhasználhatónak kell lennie. A járműveken elhelyezett tűzoltó készülék akkor nem tekinthető üzemképesnek, ha a felülvizsgálati ideje lejárt (valamint ha szemmel láthatóan nem üzemképes, például a nyomásmérő 0-t mutat), ezért a kötelező karbantartási ciklusok tűrési idejére vonatkozó előírás a járművek esetén nem alkalmazható.