Több variáció létezik; itt csak a legfontosabbakat írjuk le. Mielőtt belekezdenénk, néhány ismétlő gondolat az elejére.
Az árukísérő okmányok helyes kitöltéséért, teljességükért a feladó felel. Ha a szállítási műveletet fuvarozási szerződés alapján végzik, a feladó a fuvarozási szerződés szerinti feladót jelenti.
Az ADR Szabályzat szerint feladó az a vállalkozás, amely a veszélyes árut a saját nevében vagy harmadik fél megbízásából feladja; ebben a minőségében lehet természetes személy, jogi személyiség nélküli társaság vagy a jogi személy; függetlenül attól, hogy folytat-e jövedelemszerző tevékenységet.
ADR fuvarokmány lehet:
- tehergépjármű menetlevél
- fuvarlevél
- CMR fuvarlevél nemzetközi közúti fuvarozásnál
- szállítólevél
- számla
- rakodási bizonylat
- raktár kiadási bizonylat
- minden más, akár belső használatra készített dokumentum, amelynek adattartalma megfelel az ADR Szabályzatban előírt tartalmi (és formai) követelményeknek.
- konténer / jármű megrakási bizonyítvány
- 7 osztály esetén szállítási engedély, vagy szállítási engedély külön megegyezés alapján
- szállítási láncban történő továbbítás, vagy kombinált forgalom esetén: légi fuvarlevél, vasúti szállításnál CÍM/CUV fuvarlevél, belvízi szállítás esetén hajóraklevél.
- multimodális veszélyes áru nyomtatvány
Mint ahogy látható, a szállítandó áru veszélyeire vonatkozó információkat egyéb fuvarokmányba vagy árukísérő okmányba is be lehet jegyezni, vagy ezekkel kombinálni lehet.
A csomagolási utasításban is lehet olyan előírás, amely meghatározhatja, hogy az adott áruhoz csak az illetékes hatóság által jóváhagyott csomagolóeszközök használhatók. Ebben az esetben az illetékes hatóság jóváhagyásának másolatát a küldeményhez mellékelni kell, vagy a fuvarokmányban utalni kell arra, hogy a csomagolóeszközt az illetékes hatóság jóváhagyta.
Belföldi szállítás esetén a fuvarokmányokat elég magyar nyelven kitölteni.
Az ADR Szabályzat szerinti fuvarokmány tartalma
A fuvarokmány tartami követelményeit a legegyszerűbb „verziótól” haladva a teljes adattartalomig a következőkben tekintjük át.
Különleges előírás szerinti szállítás
Az ADR különleges előírásai egyes veszélyes anyagok szállítását részben vagy teljesen felmentik az ADR előírásai alól, ezért ezek alkalmazása esetén a fuvarokmányban a következő bejegyzéssel kell hivatkozni a különleges előírás „sorszámára”: „A xxx különleges előírás szerinti szállítás”.
Korlátozott mennyiségben csomagolt veszélyes áruk szállítása
A korlátozott mennyiségben csomagolt veszélyes áru feladása előtt a feladónak igazolható formában közölnie kell a szállítóval a továbbítandó ilyen áru összegzett bruttó tömegét, más adat nem kell. Az ADR Szabályzat nem határozza meg az összegzett bruttó tömeg megadásának módját, így az akár kézírással is beírható a fuvarokmányba.
Az egy szállítóegységben szállított mennyiségből adódó mentességek
Közismertebb nevén az ADR 1.1.3.6 bekezdése szerinti mentesség, amelynek alkalmazása esetén, a fuvarokmány szempontjából két alapvető lehetőség van: az egyik az, hogy a fuvarokmányban a szállított veszélyes áru összmennyiségét és számított értékét szállítási kategóriánként adják meg (pl. 2 szállítási kategória, 215 kg.) a következők szerint:
Ezen mentesség alkalmazása céljából a veszélyes áruk a „0”, „1”, „2”, „3” vagy „4” szállítási kategóriához vannak hozzárendelve (a „0” szállítási kategóriába tartozó anyagok esetén a hozzárendelt érték 0 kg, vagy 0 liter, vagyis ez gyakorlatilag nem alkalmazható.)
Ha a szállított veszélyes áruk ugyanabba a kategóriába tartoznak, akkor a járművön szállítható veszélyes anyagok összes mennyisége az „1” szállítási kategória esetén a 20 kg-ot vagy litert; a „2” szállítási kategória esetén a 333 kg-ot vagy litert, és a „3” szállítási kategória esetén az 1000 kg-ot vagy litert nem haladhatja meg.
A „4” szállítási kategóriába pl. nem a „0” szállítási kategóriába tartozó anyagokat tartalmazott üres, tisztítatlan csomagolóeszközök tartoznak. Az előírások szerint itt a mennyiség korlátlan. Valójában van korlát és ez a jármű megengedett együttes tömege (a forgalmi engedély F1 sorában szereplő adat.), amelyet nem szabad túllépni.
Ennek a mentességnek az alkalmazása sem kötelező; ha lemondanak erről a könnyítésről, akkor az előírt, teljes „adatsort” kell szerepeltetni a fuvarokmányokban (lásd a következő bekezdésben).
Van még egy lehetőség, amelyet a saját számlás belföldi áruszállítás esetén lehet (és érdemes) alkalmazni: ha a küldeménydarab jelöléséből vagy a saját számlás menetlevél tartalmából megállapítható a szállított veszélyes árura vonatkozó, az ADR Szabályzat 1.1.3.6 bekezdése szerinti mennyiségi határ, akkor az ADR Szabályzat fuvarokmány tartalmára vonatkozó előírásait, - a hulladékokra vonatkozó különleges előírások kivételével - nem kell alkalmazni.
A 7 osztály anyagainak szállítása esetén ez utóbbi könnyítés nem alkalmazható.
Ahhoz, hogy alkalmazni lehessen a belföldi előírást, itt szólnunk kell a saját számlás áruszállításról, hogy mi számít annak.
A saját számlás közúti áruszállítás a gazdálkodó szervezet által tehergépjárművel végzett áruszállítás, abban az esetben, ha a szállított áru a szállítást végző tulajdona, vagy azt a szállítást végző megvette, eladta, bérbe vette, bérbe adta. Ehhez kapcsolódóan a szállítás célja az árunak a szállítást végzőhöz beszállítása, vagy tőle való elszállítása a szállítást végző saját céljaira, amelyet a szállítást végző által üzemben tartott vagy bérelt tehergépjárművel végeznek, vagy a szállítást az előző feltételek megléte mellett az egyéni vállalkozó a saját maga részére végzi.
Narancssárga táblával jelölt járművel történő, (mentesség alkalmazása nélküli) szállítás
Ebben az esetben a fuvarokmány(ok)nak minden szállítandó anyagra vagy tárgyra vonatkozóan a következő információkat kell tartalmazniuk:
- az UN számot, amely elé az „UN” betűket kell írni;
- a helyes szállítási megnevezést, szükség esetén a zárójelbe tett műszaki megnevezéssel kiegészítve;
- az 1 osztály anyagai és tárgyai esetén az osztályozási kódot és abban az esetben, ha az 1, 1.4, 1.5, ill. 1.6 számú bárcán kívül más bárca száma is fel van tüntetve, akkor az osztályozási kód után zárójelben azt a bárcaszámot is fel kell tüntetni;
- a 7 osztály radioaktív anyagai esetén az osztály számát: „7";
- lítium akkumulátorok (UN 3090, 3091, 3480 és 3481) esetén az osztály számát: „9”;
- a többi anyag és tárgy esetén az előírt, szükséges bárca számát. Ha egynél több bárca van megadva, akkor az elsőt követő többi bárca számát zárójelbe kell tenni. Olyan anyagok és tárgyak esetén, amelyeknél nincs bárca szám feltüntetve, e helyett az osztály számát;
- ahol van, az anyagra vonatkozó csomagolási csoportot, ami elé a „PG” betűk (a „csomagolási csoport”) írhatók;
- küldeménydarabok szállítása esetén a küldeménydarabok számát és fajtáját.
- a veszélyes árunkénti összes mennyiséget (térfogatban, bruttó vagy nettó tömegben) az azonos UN számhoz, helyes szállítási megnevezéshez és – ha van – csomagolási csoporthoz tartozó árunként;
- a feladó nevét és címét;
- a címzett(ek) nevét és címét. Ehelyett, ha a veszélyes árut több, olyan címzetthez szállítják, akik a szállítás megkezdésekor még nem ismertek, a szállításban érintett országok illetékes hatóságainak hozzájárulásával a „járműről történő értékesítés” szavakat lehet beírni;
- az esetleges külön megállapodás rendelkezéseinek megfelelő nyilatkozatot.
- az olyan alagúton való átszállításnál, amelyben a veszélyes áruk szállítására korlátozás van, a 3.2 fejezet „A” táblázat 15 oszlopában szereplő alagútkorlátozási kódot nagybetűkkel, zárójelben feltüntetve, vagy a „(-)” bejegyzést.
Az 1-4 és a 10. pontban szereplő adatokat ebben a sorrendben, azaz 1, 2, 3, 4 és 10 sorrendben kell beírni, minden más információ közbeszúrása nélkül. Az előírt többi információ helye és sorrendje a fuvarokmányban tetszőleges.
Az információkat a fuvarokmányba kis- vagy nagybetűvel egyaránt be lehet írni. Lényeges, ha egyetlen UN szám alatt több különböző tétel kombinációja van felsorolva, és ezek kisbetűvel írt „és” vagy „vagy” kötőszavakkal vagy vesszővel vannak elválasztva, akkor csak a legalkalmasabb helyes szállítási megnevezést kell feltüntetni a fuvarokmányban.
Az előírt információknak jól olvashatónak kell lenniük.
Hulladékokra vonatkozó különleges előírások
Amennyiben veszélyes árut tartalmazó hulladékot szállítanak (a radioaktív hulladékok kivételével), a helyes szállítási megnevezés elé a „HULLADÉK” szót kell írni, kivéve, ha ez része a helyes szállítási megnevezésnek.
Van olyan eset, amikor a helyes szállítási megnevezéseket ki kell egészíteni az áru műszaki megnevezésével, ami lehet elfogadott kémiai vagy biológiai megnevezés, vagy a szakirodalomban jelenleg használt egyéb megnevezés, azonban kereskedelmi nevek erre a célra nem használhatók.
Az üres, tisztítatlan eszközökre vonatkozó különleges előírások
A 7 osztály kivételével a többi osztály veszélyes áruinak maradékát tartalmazó, üres, tisztítatlan eszközök esetében a fuvarokmányban az 1-4 és a 10. pontban szereplő adatok előtt vagy után az „ÜRES, TISZTÍTATLAN” vagy az „UTOLSÓ RAKOMÁNY MARADÉKA” szavakat kell feltüntetni.
Jó tudni!
A mentességek alkalmazása nem kötelező, azokról önként le lehet mondani, de ebben az esetben minden vonatkozó előírást teljességgel be kell tartani!
Az ADR Szabályzat a feladónak és a szállítónak (fuvarozónak) minimum 3 hónap fuvarokmány és információ megőrzési időt ír elő. Mivel a számla, a tehergépjármű menetlevél szigorú számadású bizonylat, ezért azokat a magyar számviteli törvény szerint legalább 8 évig meg kell őrizni.
Ezeknek az időtartamoknak egy telephelyi ADR ellenőrzés során lehet jelentősége akkor, ha a hatóság fuvarokmánnyal kapcsolatos hiányosságot tár fel. Ha a jogsértő cselekmény elkövetése óta 2 év eltelt, akkor a közúti közlekedésről szóló törvény szerint nincs helye bírság kiszabásának (ez az elévülési idő).
Fontos, hogy ha elektronikus adatfeldolgozási (EDP), vagy elektronikus adatátviteli (EDI) technikát használnak írásos dokumentáció kiegészítéseként vagy ahelyett, az adatoknak a szállítás alatt oly módon kell hozzáférhetőnek lenniük, ami legalább egyenértékű az írásos dokumentációval.
Ha a szállítási/fuvarozási folyamat szereplőjeként érzékelhetően bonyolultabb helyzetbe kerül, vagy ilyen helyzet elé állítják, akkor veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó segítségét kell kéni, mert a fennálló probléma „önerőből” nem oldható meg.
Összegzés
Az árukísérő okmányok helyes kitöltéséért, teljességükért a feladó felel, de a szállítónak is meg kell győződnie arról, hogy a szállítandó veszélyes árura vonatkozóan, az ADR által előírt minden információt a feladótól még a szállítás előtt megkapott. Amennyiben a felek ismerik az adott szállításra vonatkozó fuvarokmány kitöltésének szabályait, akkor bármelyik dokumentumot is használják fuvarokmányként, helyesen fognak eljárni.