Magyarország délkeleti vármegyéje Békés, valamint a két nyugat-romániai megye: Arad és Bihar, hagyományos értelemben nem alkotnak egy gazdaságföldrajzi egységet. A természeti adottságokat tekintve a hegyek lábától nyugatra elterülő térség egységes arculattal rendelkezik. Az államhatár két oldalán elhelyezkedő 20-50 km-es, közvetlen határmenti sávban az agrárium dominál.
Békés vármegyében a mezőgazdaság és a hozzá kapcsolódó feldolgozóipar szereplői - az alkalmazott technológiától, illetve annak változásától függően érintettek vagy érintettek lehetnek az ADR-ben. A növénytermesztésben a növényi tápanyagok közül a legjelentősebb a nitrogén. A műtrágyák közül a 34%-os ammónium-nitrát és a kálium-nitrát, valamint egyes lombtrágyák tartoznak az ADR hatálya alá. A nitrogén tartalmú műtrágyákból kisebb mennyiséget ősszel, alaptrágyaként juttatnak ki; a fő szezon pedig a tavaszi időszakra esik. A kálium-nitrátot ősszel szórják ki. A kiszállítások is ehhez az időszakhoz kapcsolódnak.
A növényvédő szerek felhasználása szezonális és technológiához kötött; ezen kívül még időjárásfüggő is. A növényvédelmi főszezon február elejétől május végéig tart. A növényvédő szerek nagy része - beleértve a kiskereskedelmi csomagolásúakat is - „ADR-es”. Tárolásukra száraz, szilárd burkolatú helyiségeket (épületet) használnak, ahol a különböző anyagok elkülönítve vannak elhelyezve és a felhasználásra történő saját számlás kiszállítás is innen történik. A felszaporodott rágcsálók irtásához kalciumkarbid vagy cink-foszfid, és külön engedéllyel klórfacinon hatóanyagú szereket alkalmaznak. A professzionális felhasználású rovarirtó szerek közül kiemeljük az alumínium-foszfid hatóanyagú szereket, amelyek eredeti, bontatlan papírlemez láda (doboz) csomagolásából adódóan könnyen bele lehet futni egy „méretes” ADR bírságba.
A nagy létszámú állattartó telepeken a belépéshez kéz- és lábfertőtlenítésre, illetve a járműforgalmi bejáratnál kerékfertőtlenítő medence használatára van szükség.
Ha a telepen a vízellátást önállóan kell megoldani kutakkal és víztárolási lehetőséggel, akkor a vizet megfelelő módon (pl. klórozással) kezelni kell. Ezen kívül a tenyésztett állatfajjal és az alkalmazott technológiával összhangban alkalmazhatnak az ivóvízhez adagolva savanyító szereket. A gazdasági állatok ivóvize savanyításának a célja a víz pH-értékének csökkentésén keresztül a káros mikroorganizmusok életfeltételeinek a korlátozása. Erre a célra olyan szerves savakból álló keveréket használnak, amelynek meghatározó komponense a hangyasav.
A beteg állatok kezeléséhez felhasznált anyagok (a humán egészségügyi ellátáshoz hasonlóan) az ADR 6.2 osztályába tartoznak. Az elhullott állatok elszállítása alapesetben nem tartozik az ADR hatálya alá. A gyűjtésre szolgáló edényzetet (gyűjtőedény, konténer) fertőtleníteni kell.
A szociális épület fűtésére használt kondenzációs kazánok vízkőtelenítéséhez salétromsavat, az égéstérben az égésmaradékok eltávolítására UN3266 MARÓ, FOLYÉKONY, LÚGOS SZERVETLEN ANYAG, M.N.N. veszélyes árut alkalmaznak.
Az állattartó telepeken a rendszeres és előírt módon dokumentált rovar- és rágcsálóirtás alapkövetelmény.
Az egyre szélsőségesebbé váló időjárás miatt a helyiségeket klímatizálni kell. A rendszerek karbantartása, javítása során felhasznált anyagok (hűtőgázok, aeroszolok) szállítását az ADR szabályozza.
A térségben a pálinkafőzés nagy hagyományokkal rendelkezik. A 24 tf%-nál nagyobb alkoholtartalmú pálinkák tartányos szállítása és bizonyos feltételek fennállása esetén a küldeménydarabos szállítás is az ADR hatálya alá tartozik. A főzőüstök működtetéséhez a szeszfőzdék egy része cseppfolyósított szénhidrogén (propán-bután) gázkeveréket használ.
Békés vármegyében a szocialista nyomdaipar a rendszerváltozás után megszűnt és sok kisebb, gyakran családi vállalkozásként működő nyomda alakult. A méretek csökkenése miatt az anyagigény is kisebb lett; a régi technológiákat alkalmazó vállalkozásoknál az ADR besorolású nyomdafestékek és hígítók felhasználása a napi igényekhez igazodik.
Mind az ipari, mind a mezőgazdasági telephelyeken keletkezett, ADR besorolású hulladékok gyűjtése gyűjtőjárattal történik.
Az irodák, irodaházak takarításához használt kémiai anyagok nagy része korlátozott mennyiségben csomagolt veszélyes áru. A modern takarítógépek, robotporszívók lítiumion akkumulátorokat tartalmaznak. Az új beszerzésű gépek az UN3481 tétel alá vannak besorolva.
Békés vármegye közúthálózatának sűrűsége a sík terület, illetve a településszerkezet miatt a magyarországi átlaghoz viszonyítva ritka. A legforgalmasabb terület a közép-békési város-együttes, melynek magterületét Békéscsaba, Gyula, Békés; peremvárosait Mezőberény és Sarkad képezi. A főúthálózat elemeit az M44 gyorsforgalmi út, a 44., a 46, és a 47. számú főutak alkotják. Az M44-es gyorsforgalmi út elsődleges célja a 44. sz. főút tehermentesítése volt. A nemzetközi veszélyes áru szállításokat alapvetően ezen bonyolítják le. A tranzitszállításokat végző külföldi járművek főleg román (elsősorban Arad és Bihar megyei), valamint bolgár honosságúak; de 2022-től megjelentek a lengyel és a szlovák fuvarozók is.
Meg kell említeni azt is, hogy a vármegye fő- és mellékútjain még előfordul az ADR hatálya alá tartozó műtrágyák és növényvédő szerek, ritkábban a gázolaj mezőgazdasági szállítóegységgel történő szállítása.
Békés vármegyében a települések belterületén és a településeket összekötő fő- és alsóbbrendű utakon nincs korlátozva, vagy megtiltva a veszélyes áruk közúti szállítása. Ez alól csak a 44132. sz. út 5 km-es, kevermesi szakasza jelent kivételt.
Az ADR 7 osztály ipari felhasználásának az egyik legelterjedtebb felhasználási területe az autóutak, alapozások és más földmunkák során a talaj tömörségének és nedvességtartalmának, illetve az aszfalt burkolat sűrűségének a helyszíni meghatározása. Ehhez a mérőműszert közúton kell a munkavégzés helyszínére kiszállítani.
Lőkösháza Magyarország második legforgalmasabb vasúti határállomása.
A Romániába kilépő irányvonatokkal sokkal többféle veszélyes árut szállítanak, mint azt a közúton teszik. Az üzemanyagok és a gázok szállítása mellett egyre gyakrabban lehet látni olyan konténereket, amelyek a tengeri szállítást is magában foglaló szállítási láncban vesznek részt; illetve narancssárga táblával és/vagy nagybárcákkal, jelölésekkel ellátott, rakományként feladott félpótkocsikat, hűtőkonténereket továbbítanak. A Budapestről, illetve Nyugat-Európából és a nyugat-európai kikötőkből indított irányvonatok úti célja a kürtösi intermodális terminál, illetve Törökország.
Kürtösön (Curtici), a vasútállomás szomszédságában üzemel Románia legnagyobb és legkorszerűbb szárazföldi terminálja, a Curtici Cargo Center részét képező Railport Arad intermodális terminál, amely 10,3 hektáron, zöldmezős beruházással létesült. Tárolási kapacitása 3000 db TEU (20 láb méretű) konténer. A terminál azonos távolságra helyezkedik el az adriai Koper és Rijeka, valamint a fekete-tengeri Constanța kikötőjétől.
Kürtös (Curtici) üzemváltó állomáson történik a vonatok átadás-átvételével kapcsolatos eljárás, amelyet az átadó román és az átvevő magyar vállalkozó vasúti társaság munkavállalója (kocsivizsgálója, állomási operatív koordinátora) végez. A „visszfuvarokban” az üres, tisztítatlan szállítóeszközök és vasúti tartálykocsik továbbítása adja a nagyobb részarányt. A Kürtösről Magyarországra belépő vonatok esetén a fuvarozást végző vasúttársaság a mentességi határt meghaladó vasúti veszélyes áru szállítását - néhány kivételtől eltekintve - informatikai rendszeren keresztül be kell jelentse a katasztrófavédelmi hatóságnak.
A Hármas-Körös teljes hosszában; a Sebes-Körös Körösladányig, a Kettős-Körös pedig Békésig hajózható nagyhajóval. A Békés feletti Kettős-Körös szakasz, valamint a Fekete- és a Fehér-Körös a kishajók közlekedésére alkalmas. A Körösökön nincs veszélyes áru szállítás.
Arad megye (Judeţul Arad) Románia legfejlettebb területei közé tartozik. Majdnem az összes ipari tevékenység a megyeszékhelyre, Aradra koncentrálódik, ahol a vagongyártás, a személygépkocsi alkatrészek gyártása, a vegyipar és a könnyűipar emelhető ki. A megye bővelkedik természeti erőforrásokban.
Az Aradi Nemzetközi Repülőtér Aradtól 4 km-re, nyugatra helyezkedik el; 20 km-re a kürtösi vasúti, illetve 30 km-re a Tornya (Turnu) - Battonya közúti határátkelőhelytől. A repülőtér közvetlenül kapcsolódik az A1 autópályához, amely a IV. páneurópai folyosó része és Románia legfontosabb és legforgalmasabb autópályája.
Az aradi repülőtéren kialakításra került Nyugat-Románia legnagyobb és legmodernebb cargo terminálja. Elhelyezkedése lehetőséget biztosít a légi szállítást is magába foglaló szállítási láncban történő árutovábbítás lebonyolítására a környező megyék (köztük Békés vármegye) vállalkozásai számára is.
Bihar megye (Judeţul Bihor) hegyvidéki területeire a bányászat, az építőanyag-ipar és a kiterjedt erdőterületeken alapuló fakitermelés, feldolgozás jellemző. Az ipar elsősorban a nagyobb városokba koncentrálódott, míg a hegyvidékeken a nyersanyagforrásokhoz kötődve jelenik meg. Nagyvárad (Oradea) nagy múltú ipari központ a Sebes-Körös (Crişul Repede) völgykapujában.
A kürtösi terminálhoz hasonlóan Nagyváradon is létesült egy új intermodális terminál, ami konténerek kezelésére és tárolására alkalmas; biztosítva a kapcsolatot a Benelux-államokkal, Németországgal és Franciaországgal.
A nagyváradi nemzetközi repülőtér Nagyváradtól 5 km-re délnyugatra helyezkedik el; a Magyarországra vezető fő közúti és vasúti határátkelőhelyek közelében.
A regionális repülőterek szerepe a „fapados légitársaságok” elterjedésével került előtérbe, mivel ezek a légitársaságok az alacsonyabb költségek elérésére koncentrálnak és emellett fontos számukra a gyors árukezelés, amelyet egy kisebb, ugyanakkor megfelelő infrastruktúrával ellátott repülőtéren rugalmasabban és rövidebb idő alatt lehet elvégezni. Ez azért lényeges szempont, mert egyes üzletágakban meghatározó a nagy értékű áru gyors célba juttatása.
Összefoglalás
A veszélyes áruk (anyagok vagy tárgyak) szállítása, fuvarozása és ahhoz kapcsolódó árukezelés különböző mértékben, de mindenki érint. Nincs a mindennapi életnek olyan területe, amelyhez ne kötődne valamilyen veszélyes tulajdonsággal bíró anyag felhasználása, mint ahogyan azt blogunkban is megpróbáltuk érzékeltetni.
A kereskedelmi kapcsolatok változása, bővülése egyre több új anyag, technológia megjelenésével és elterjedésével jár. Ebből adódóan megnőtt a szerepe a Nyugat-Európából Kelet-Európába érkező, illetve az onnan nyugatra irányuló áruk, köztük a veszélyes áruk, anyagok közúti és vasúti szállításának, amelyhez később a légi szállítás megjelenése is „társult”. A szállítási kapacitások gyakorlatilag folyamatosan biztosítottak. A Körös-vidék (Crişana) áruszállításában is jól érzékelhető ez a tendencia.