Munkavédelem

A munkavédelem a szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és munkaegészségügyi követelmények és előírások rendszere, továbbá ezek végrehajtása, melynek célja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek a megvalósítása; amely független attól, hogy az adott tevékenység végzése milyen szervezeti vagy tulajdoni formában történik. Ezen célok elérése és megvalósítása érdekében minden résztvevőnek, - a munkáltatóknak és a munkavállalóknak kiemelten - együtt kell működniük.

A munkavédelem vonatkozásában veszélyes az a létesítmény, munkaeszköz¹, anyag/keverék, munkafolyamat, technológia (beleértve a fizikai, biológiai, kémiai kóroki tényezők expozíciójával járó tevékenységeket is), amelynél a munkavállalók egészsége, testi épsége, biztonsága megfelelő védelem hiányában károsító hatásnak lehet kitéve, ezért a munkafolyamatot, a technológiát, a munkaeszközt és az anyagot úgy kell megválasztani, hogy az sem a munkavállalók, sem a munkavégzés hatókörében tartózkodók egészségét és biztonságát ne veszélyeztesse. Az olyan munkahelyek létesítésénél, ahol mozgáskorlátozott vagy egyéb testi fogyatékos munkavállalókat foglalkoztatnak, a fizikai környezetnek illeszkednie kell az emberi test megváltozott tulajdonságaihoz. A létesítés során a munkavédelmi követelmények érvényre juttatása a létesítésben közreműködők feladata.

A munkáltatónak rendelkeznie kell kockázatértékeléssel, amelyben köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és keverékekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására.

A kockázatértékelés során a munkáltató azonosítja a várható veszélyeket (veszélyforrásokat, veszélyhelyzeteket), valamint a veszélyeztetettek körét, felbecsüli a veszély jellege (baleset, egészségkárosodás) szerint a veszélyeztetettség mértékét. Az egészségvédelmi határértékkel szabályozott kóroki tényező előfordulása esetén munkahigiénés vizsgálatokkal gondoskodik az expozíció mértékének meghatározásáról.

A kockázatértékelés eredményeként a munkáltató felelőssége legalább a következők dokumentálása:

• a kockázatértékelés időpontja, helye és tárgya, az értékelést végző azonosító adatai;
• a veszélyek azonosítása;
• a veszélyeztetettek azonosítása és az érintettek száma;
• a kockázatot súlyosbító tényezők;
• a kockázatok minőségi, illetőleg mennyiségi értékelése,
• a fennálló helyzettel való összevetés alapján annak megállapítása, hogy a körülmények megfelelnek-e a munkavédelemre vonatkozó szabályoknak, illetve biztosított-e a kockázatok megfelelően alacsony szinten tartása;
• a szükséges megelőző intézkedések, a határidő és a felelősök megjelölésével;
• a kockázatértékelés elkészítésének tervezett következő időpontja;
• az előző kockázatértékelés időpontja.

A munkáltató a kockázatértékelést, a kockázatkezelést és a megelőző intézkedések meghatározását - eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - a tevékenység megkezdése előtt, majd azt követően indokolt esetben, de legalább 3 évente köteles elvégezni, továbbá köteles a kockázatértékelés dokumentumát a külön jogszabályban foglaltak szerint, de legalább 5 évig megőrizni.

Azoknál a munkafolyamatoknál, amelyeknél a munkavállaló veszélyforrás hatásának lehet kitéve, a hatásos védelmet - amennyiben külön jogszabály eltérően nem rendelkezik - zárt technológia alkalmazásával, ha ez nem oldható meg, akkor kollektív műszaki védelem, szervezési intézkedések, egyéni védőeszközök - szükség szerinti együttes - alkalmazásával kell megvalósítani.

Egy veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia üzemeltetését az üzemeltető munkáltató írásban rendeli el. Ez a munkavédelmi üzembe helyezés. Feltétele az előzetes vizsgálat, melynek keretében a munkáltató köteles azonosítani a várható veszélyeket, a veszélyeztetettek körét és felbecsülni a veszély jellege szerint a veszélyeztetettség mértékét; továbbá ezen kívül meghatározni a védekezés leghatékonyabb módját, a műszaki és az egyéni védelem módozatait, illetve az alkalmazandó szervezési és egészségügyi megelőző intézkedéseket. Vizsgálnia kell azt is, hogy rendelkezésre állnak-e a létesítést végzők (tervező, kivitelező) nyilatkozatai, a munkavédelmi követelmények kielégítését bizonyító mérési eredmények, a munkaeszközre vonatkozó megfelelőségi nyilatkozatok, tanúsítványok, a szükséges hatósági engedélyek és az üzemeltetéshez szükséges utasítások. A tevékenység megkezdésének tényét, időpontját a munkáltatónak kell bizonyítania a munkavédelmi hatósági ellenőrzés során.

A biztonságos műszaki állapot megőrzése érdekében időszakos biztonsági felülvizsgálat alá kell vonni a veszélyes technológiát és a veszélyes munkaeszközt, továbbá azt a munkaeszközt, amelynek időszakos biztonsági felülvizsgálatát jogszabály, szabvány, vagy a rendeltetésszerű és biztonságos üzemeltetésre, használatra vonatkozó dokumentáció előírja.

Az időszakos biztonsági felülvizsgálatot az üzemeltetőnek ötévenként kell elvégeznie, ha jogszabály, szabvány vagy az üzemeltetési dokumentáció ennél gyakoribb felülvizsgálati időszakot nem ír elő. A felülvizsgálat eredményét a felülvizsgálatot végző személynek vagy szervezetnek vizsgálati jegyzőkönyvbe kell foglalnia. Ha a felülvizsgálatot nem az üzemeltető munkáltató végezte, akkor annak egy példányát az üzemeltető munkáltató részére át kell adni, aki azt köteles a felülvizsgálatot követő vizsgálatig megőrizni.

A munkáltatónak oktatás keretében gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló:

• munkába álláskor,
• munkahely vagy munkakör megváltozásakor, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor,
• a munkaeszköz átalakításakor;
• új munkaeszköz üzembe helyezésekor,
• új technológia bevezetésekor

elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat.

Az oktatást rendes munkaidőben kell megtartani és szükség esetén időszakonként - a megváltozott vagy új kockázatokat, megelőzési intézkedéseket is figyelembe véve - meg kell ismételni. Az oktatás elvégzését a tematika megjelölésével és a résztvevők aláírásával ellátva írásban kell rögzíteni. Az előírt ismeretek megszerzéséig a munkavállaló önállóan nem foglalkoztatható.

A munkáltató az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés munkáltatói feladatainak teljesítése érdekében az 5/1993. (XII.26.) MüM rendelet 2. számú mellékletében meghatározott veszélyességi osztályhoz, munkavállalói létszámhoz igazodóan elegendő, de legalább ugyanebben a mellékletben megjelölt időtartamra és szakképesítési feltételekkel köteles munkavállalót kijelölni vagy foglalkoztatni.

Ezen személy feladata különösen:

• a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat elvégzése;
• az időszakos biztonsági felülvizsgálat elvégzése;
• közreműködés a munkahely, egyéni védőeszköz, munkaeszköz, technológia soron kívüli ellenőrzésében;
• közreműködés mentési terv készítésében
• a megelőzési stratégia munkabiztonsági tartalmának kidolgozása
• közreműködés a kockázatértékelés elvégzésében, a munkavédelmi oktatásban;
• az egyéni védőeszköz juttatása belső rendjének meghatározása;
• a munkabalesetek kivizsgálása és
• részvétel a külön jogszabályban munkabiztonsági szaktevékenységnek minősített feladatok ellátásában;
• szükség szerint közreműködés a munkaegészségügyi feladatok teljesítésében.

A foglalkoztatás az előírt alkalmassági feltételekkel rendelkező munkavállaló hiányában polgári jogi szerződés alapján külső szolgáltatás útján is megvalósítható, amely - függetlenül a formájától - nem mentesíti a munkáltatót az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért fennálló felelőssége alól.

Az egészségvédelem megvalósítása érdekében a munkáltató valamennyi munkavállalójára kiterjedően foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást köteles biztosítani, amely történhet a munkáltató által működtetett vagy külső szolgáltató útján.

A munkavállaló köteles:

• a rendelkezésére bocsátott munkaeszköz biztonságos állapotáról a tőle elvárható módon meggyőződni, azt rendeltetésének megfelelően és a munkáltató utasítása szerint használni, a számára meghatározott karbantartási feladatokat elvégezni;
• az egyéni védőeszközt rendeltetésének megfelelően használni és a tőle elvárható tisztításáról gondoskodni;
• a munkavégzéshez az egészséget és a testi épséget nem veszélyeztető ruházatot viselni;
• munkaterületén a fegyelmet, a rendet és a tisztaságot megtartani;
• a munkája biztonságos elvégzéséhez szükséges ismereteket elsajátítani és azokat a munkavégzés során alkalmazni;
• a részére előírt orvosi - meghatározott körben pályaalkalmassági - vizsgálaton részt venni;
• a veszélyt jelentő rendellenességről, üzemzavarról a munkáltatót azonnal tájékoztatni, a rendellenességet, üzemzavart tőle elvárhatóan megszüntetni, vagy erre intézkedést kérni a felettesétől;
• a balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelenteni.

Az olyan munkahelyen, ahol a veszély jellege indokolja, a munkavállalók és a munkavégzés hatókörében tartózkodók védelme érdekében biztonsági és egészségvédelmi jelzéseket kell alkalmazni. A munkahelyen a munkavállalók létszámának és a veszély jellegének megfelelő jelző- és riasztóberendezést kell biztosítani. A menekülési utakat és a vészkijáratokat úgy kell kialakítani, megjelölni, és olyan állapotban kell tartani, hogy azokon a munkavállalók gyorsan és biztonságosan el tudják hagyni a munkahelyeiket, illetve szükség esetén gyorsan kimenthetők legyenek.

A szabadtéri munkahelyen - a munkavégzés jellegének és a munkakörülményeknek megfelelő műszaki megoldásokkal, munkaszervezéssel, egyéni védelemmel, szükség esetén melegedési lehetőséggel, védőitallal - gondoskodni kell a munkavállalók időjárás elleni védelméről; figyelemmel arra, hogy veszély esetén gyorsan el tudják hagyni a munkavégzés helyét, vagy gyorsan segítséget kaphassanak.

Összefoglalva

A munkavédelem alapvető szabályait a munkavédelmi törvény, részletes szabályait e törvény felhatalmazása alapján a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által kiadott és más jogszabályok, az egyes veszélyes tevékenységekre vonatkozóan a feladatkörében érintett miniszter rendeletével hatályba léptetett szabályzatok, a teljes egészében magyar nyelvű munkavédelmi tartalmú nemzeti szabványok és a munkáltató által írásban meghatározottak tartalmazzák.

Veszélyesnek minősülő munkaeszközök jegyzéke ¹

(az 5/1993. (XII.26.) MüM rendelet 1/a. melléklete szerint)

1. A famegmunkálásra vagy a fához hasonló fizikai tulajdonsággal rendelkező anyagok megmunkálására, húsfeldolgozásra vagy a húshoz hasonló fizikai tulajdonságokkal rendelkező anyagok feldolgozására szolgáló (egy- vagy többélű), következő típusú körfűrészek: 1.1. működés közben rögzített fűrészéllel/fűrészélekkel dolgozó fűrészgép, amely rögzített gépággyal rendelkezik, és a munkadarabot kézi előtolással vagy leszerelhető gépi előtolással mozgatja; 1.2. működés közben rögzített fűrészlappal dolgozó fűrészgép, kézzel működtetett váltakozó mozgású fűrészpaddal vagy kocsival; 1.3. működés közben rögzített fűrészlappal dolgozó fűrészgép, amely a munkadarabot beépített mechanikus előtolással, kézi behelyezéssel és/vagy kivétellel mozgatja; 1.4. mozgó élű fűrészgép, amely a munkadarabot mechanikus előtolással, kézi behelyezéssel és/vagy kivétellel mozgatja.

2. Faipari gyalugép kézi előtolással.

3. Faipari vastagsági gyalugép egyoldali megmunkálásra, amely beépített mechanikus előtolással rendelkezik, a munkadarab kézi behelyezésével és/vagy kivételével.

4. A következő típusú szalagfűrészek kézi behelyezéssel és/vagy kivétellel, famegmunkálásra és a fához hasonló fizikai tulajdonságokkal rendelkező anyagok megmunkálására, vagy húsfeldolgozásra és a húshoz hasonló fizikai tulajdonságokkal rendelkező anyagok feldolgozására: 4.1. működés közben rögzített éllel/élekkel dolgozó fűrészgép, rögzített vagy váltakozó mozgású fűrészpaddal vagy gépággyal; 4.2. váltakozó mozgású kocsira szerelt éllel rendelkező fűrészgép.

5. Az 1-4. és a 7. pont szerinti gépek kombinált kivitelben famegmunkálásra és a fához hasonló fizikai tulajdonságokkal rendelkező anyag megmunkálására.

6. Faipari csapmarógép több szerszámtartóval, kézi előtolással.

7. Függőleges marógép kézi előtolással famegmunkálásra és a fához hasonló fizikai tulajdonságokkal rendelkező anyagok megmunkálására.

8. Faipari kézi láncfűrészgép.

9. Kézzel adagolt és ürített, fémek hidegátalakítására való sajtó, beleértve azt az élhajlítógépet is, amely mozgó elemeinek elmozdulása meghaladhatja a 6 mm-t, és a sebessége meghaladhatja a 30 mm/s értéket.

10. Műanyag-feldolgozó fröccsöntőgép vagy formázóprés a munkadarab kézi behelyezésével és/vagy kivételével.

11. Gumiipari fröccsöntőgép vagy formázóprés a munkadarab kézi behelyezésével és/vagy kivételével.

12. A következő föld alatti munkára szolgáló gépek: 12.1. mozdony és fékezőkocsi, 12.2. hidraulikus energiával működtetett alátámasztó biztosító berendezés.

13. Kézi adagolású háztartási hulladékgyűjtő teherjármű, amely présmechanizmussal van felszerelve.

14. Járműemelők.

15. Személyek vagy személyek és terhek emelésére szolgáló szerkezetek, amelyeknél fennáll a leesés veszélye több mint három méter magasságból.

16. Hordozható patronos rögzítő- és egyéb összekapcsoló gép.

17. Daruk és futómacskák gépi meghajtással.

18. Gépi hajtású emelőtargoncák.

19. Villamos emelődobok.

20. Rakodógépek, jövesztő-rakodógépek.

21. Mezőgazdasági és erdészeti traktorok.

22. Járműürítés és -mozgatás különleges berendezései.

23. Személyszállításra használt folyamatos szállítóberendezések.

Egyes veszélyes munkaeszközök jegyzéke ¹

(az 5/1993. (XII.26.) MüM rendelet 1/b. melléklete szerint)

1. Helyszíni összeszerelésű gépi meghajtású daruk.

2. Járműürítés és -mozgatás helyszíni összeszerelésű különleges berendezései.

3. Személyemelésre ideiglenesen felhasználható emelőberendezések.