Az építőipar és az ADR kapcsolata

Az építőipar és az ADR kapcsolata | Sashegy ADR, Békéscsaba

Az építőipari tevékenység az új épületek és építmények építésén kívül a már meglévő épületek javítására, átalakítására, vagy a bővítésére terjed ki.

Az új épületek építésének folyamata az alépítményi munkákkal kezdődik. Ezek elkészülte után a felépítményi munkák következnek, amelyek nagyrészt szerkezetépítésből állnak. A szerkezetépítést a befejező munkák követik, amelyek során párhuzamosan dolgozik a legtöbb szakma, ezért a veszélyes áru szabályzatok hatálya alá tartozó anyagok is főleg ebben a fázisban vannak jelen az építkezéseken.

Most pedig tartsanak velünk és építkezzünk együtt…

Az új építmények kivitelezése a földmunkákkal kezdődik. A földet ki kell termelni és abban az esetben, ha az szennyezett (pl. iparterületen történő munkavégzés esetén), akkor az ADR vonatkozó előírásai szerint, ömlesztett szállítási móddal el kell szállítani és gondoskodni kell a szakszerű elhelyezésről.

Az épületek talajban lévő szerkezetei az alapozások, amelyek általában betonból és vasbetonból készülnek. A síkalapok maximum 3 m, a mélyalapok 3 m-nél mélyebb alapozási mélységűek lehetnek. Ha a betonminőséget előírták, akkor azt kizárólag betonkeverő üzemben lehet előállítani.

Az épületek talajnedvesség elleni védelmét vízszintes falszigeteléssel és az ehhez csatlakozó padlószigeteléssel oldják meg; amelynek a kialakításához bitumenes lemezeket alkalmaznak. A padlószigetelés folytonosságának kialakításához hőhatásra van szükség, amelyet a gyakorlatban propán-bután gázkeverék felhasználásával oldanak meg. A palackokat a helyszíni munkákhoz célszerű az ADR 1.1.3.6 bekezdése szerinti mentességgel szállítani, mert az teremt egyértelmű és megnyugtató helyzetet (ekkor nem kell azzal foglalkozni, hogy mikor van munkaterület ellátás vagy anyagbeszerzés; és azzal sem, hogy több helyre kell kimenni aznap, de az meg anyagelosztás lenne!).

Szigetelő anyagok szállítása
Szigetelő anyagok szállítása

A falak, mennyezetek és pillérek felületét vakolatok boríthatják. Azokon a helyeken, ahol célzottan térfogat-növekedést kell elérni (pl. falazatok üregeinek kitöltésénél), ott a habarcsok előállításánál duzzadást okozó adalékszer felhasználása válhat indokolttá. A többrétegű vakolatoknál a végső felületet nemesvakolat, vagy műgyanta, esetleg vízüveg alapú vékonyvakolat adja. A vízüveg (ami lehet nátronvízüveg oldat vagy kálivízüveg oldat) a saválló habarcsok, a hézagkitöltő habarcsok és a gombásodásgátló készítmények kötőanyaga. Nem tartozik az ADR hatálya alá.

A normál körülményektől eltérő környezet különböző összetételű betonok összeállítását igényli. Az ismételt fagyás-olvadás hatásának kitett betonoknál a tartósság eléréséhez légpórusképző, képlékenyítő anyagot használnak. A nyári hónapokban szükség lehet kötéskésleltető adalékszer alkalmazására, amelynek hatására nem keletkeznek munkahézagok. Más esetben (pl. alagút fúrásakor) pont az ellenkezőjére, kötésgyorsító adalékszerre van szükség. Ez utóbbi anyagok között van olyan, amelyik az UN 3264 MARÓ, FOLYÉKONY SAVAS SZERVETLEN ANYAG, M.N.N., 8, III, (E), illetve az UN 3082 KÖRNYEZETRE VESZÉLYES FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N., 9, III, (-) tétel alá van besorolva.

A hegesztett szerkezeteknél a fémek között oldhatatlan kötéseket alakítanak ki. Ennek egyik módja a fogyóelektródás védőgázas ívhegesztés, ahol a védőgáz lehet semleges (UN 1006 ARGON, SŰRÍTETT; UN 1046 HÉLIUM, SŰRÍTETT), „aktív” védőgáz (UN 1013 SZÉN-DIOXID), vagy keverék védőgáz (általában argon alapú; pl. a Corgon, amelynek az összetétele: 82% argon és 18% CO2; ami az UN 1956 SŰRÍTETT GÁZ, M.N.N. tétel alá van besorolva). A munkaterületre történő kiszállításkor a palackokat célszerű jól szellőző járműbe rakni. Ha csak zárt rakományterű járművünk van, akkor a vezetőfülkétől a rakományteret válaszfallal kell elkülöníteni. A rakománytér ajtajait a „FIGYELEM! NINCS SZELLŐZÉS, ÓVATOSAN NYITNI!” felirattal kell ellátni. A betűméretnek legalább 25 mm magasnak kell lennie. Mivel a betűszín nincs meghatározva, ezért a járművön lévő reklámfeliratokkal harmonizáló, áttetsző fóliát is lehet alkalmazni.

A tető funkciója az épület külső hatásokkal szembeni védelme; amely a kialakítása szerint magastető vagy lapostető lehet. A magastető a gyakoribb. Két fő részből áll: a teherhordó fedélszerkezetből és a külső hatásoktól, csapadéktól védő tetőfedésből. A fa fedélszerkezetet négyzet, vagy téglalap keresztmetszetű; fakötésekkel összekapcsolt elemek alkotják.

Építőipari célokra csak egészséges faanyag használható fel. Ennek elérése érdekében a farontó rovarok és gombák okozta károsodások megelőzésére faanyagvédelmi eljárásokat alkalmaznak. Ezek egyike a faanyagvédő szerekkel való kezelés, amelynek során a felhasználási helynek és az elérendő védelem jellegének megfelelő védőszert impregnálnak a faanyagba. A fakonzerváló alapozó és a faanyagvédő szer alapozó a tebukonazol és permetrin tartalma miatt az UN 3082 tétel alá van besorolva. A kezelést követően történik a kiszállítás a munkaterületre.

Előkezelt faanyag szállítása
Előkezelt faanyag szállítása

A tetőfedés részét képezik a bádogos szerkezetek, ahol az egyes elemeket forrasztással vagy szegecseléssel erősítik egymáshoz. Funkciójuk a vízelvezetés és a nedvesség ellen nem védett elemek lefedése. A tetőfedés szélein (pl. oromfalszegély) és a tetőfedést áttörő szerkezetek (pl. kémények) körül szegélyezést kell kialakítani. A csapadékgyűjtő- és vízelvezető rendszer a tetők legösszetettebb kiegészítő szerkezete, amely az ereszcsatornából, a lefolyócsövekből, valamint az ezeket rögzítő és tartó elemekből áll. Ha a bádogos szerkezetek a helyszínen, forrasztással készülnek, akkor itt is érvényes a blogunk elején, az ADR 1.1.3.6 bekezdése szerinti mentesség alkalmazására vonatkozó javaslatunk.

A befejező munkákhoz szükséges nyílászárók gyártását és a beépítésre való előkészítését az erre szakosodott vállalkozás telephelyén végzik.

Az üvegezés az ablakszárny kerete, illetve üvegezett ajtók esetén az ajtószárny kerete által közrefogott felület. A két réteg üveglap közötti térfogat kitöltése UN 1006 ARGON, SŰRÍTETT, 2, -, (E) vagy az UN 1056 KRIPTON, SŰRÍTETT, 2, -, (E) gázzal történik; míg a három réteg üveglapból álló, két légkamrás üvegezésnél a légkamrák kitöltésére általában argongázt használnak. Az így készült szerkezeteknek már jó a hő- és hangszigetelő tulajdonsága. A kész ablakok helyszíni beépítéséhez poliuretán szerelőhabokat („purhabokat”) használnak, ami korlátozott mennyiségben csomagolt veszélyes áru (LQ).

A felületeket a külső behatások ellen védeni kell. A festés célja a kezelt anyag védelme mellett a dekoratív felület kialakítása. A festékek olyan keverékek, amelyek több más anyag mellett színező pigmentet, kötőanyagot, oldó- és hígítószert tartalmaznak. Kiválasztásuknál fontos szempont az adott helyiség, vagy helyiségek jövőbeni rendeltetése (pl. penészgátló adalékanyag tartalmú festék felhordása konyhák, fürdőszobák falazataira, ahol magasabb a hőmérséklet és nagyobb a páratartalom).

UN 1263 FESTÉK (Garázsfesték - betonra is) szállítása
UN 1263 FESTÉK (Garázsfesték - betonra is)

Mind a háztartási, mind a professzionális felhasználásra gyártott vizes bázisú beltéri falfestékek a szállítási szabályzatok vonatkozásában nem veszélyes áruk.

A festékek sűrűségének beállítására az oldószerek és a hígítók szolgálnak, amelyek a felület száradása közben elpárolognak. Az aromás hígító, a szintetikus hígító, az olajfesték hígító és a lakkbenzin az UN 1263 FESTÉK SEGÉDANYAG, 3, III, (E), a terpentin az UN 1299, a természetes vörösfenyő terpentin pedig az UN 1272 FENYŐOLAJ, 3, III, (D/E) tétel alá van besorolva. A lenolajkence és a fabevonó lazúr nem ADR-es.

A műanyagok sokféleségéből adódóan az építőipari felhasználásuk is nagyon széleskörű. A hőre lágyuló műanyagok közé tartozik a polisztirol. Fő építőipari felhasználási területe a polisztirolhab, ami a hő- és hangszigetelő anyagok alapanyaga. Kemény műanyagként és habanyagként állítják elő. A habosított műanyagok gyártásához használt, tágulóanyag tartalmú műanyag a szállítás szempontból az UN 2211 HABOSÍTHATÓ POLIMER GYÖNGYÖK, 9, -, (D/E) tétel alá van besorolva; ami a 9 osztály anyaga; azonban a csomagolást nem kell ellátni a 9 osztály veszélyére utaló bárcával.

A hőre keményedő (duroplaszt) műanyagok: a fenolgyanta, a melamingyanta, a poliésztergyanta és az epoxigyanta a ragasztók, bevonatok és tömítőanyagok alapanyagai. A műgyanta-technika magába foglalja az alapozást, az impregnálást, az epoxi- és poliuretán bázisú gyanták alkalmazását. A kétkomponensű anyagok közül van olyan is, amikor az egyik komponens tartozik az ADR hatálya alá (UN 3082) és van olyan, amelyiknél mindkettő komponens ADR-es besorolású; pl. az önterülő epoxi padlóbevonat impregnáló alapozó „A” komponense UN 3082 KÖRNYEZETRE VESZÉLYES FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N., 9, III, (-) (epoxigyanta), a „B” komponens az UN 2735 FOLYÉKONY, MARÓ POLIAMINOK, M.N.N., 8, III, (E) tétel alá tartozik.

Előfordulhat, hogy kemény műanyagot, vagy gumit kell megragasztani. Ha erre univerzális pillanatragasztót használunk (pl. Ferrobond gél), akkor ez nem tartozik az ADR hatálya alá (viszont légi szállítás esetén az UN 3334 tétel alá tartozik!).

Az építkezéseken használt ragasztók, oldószerek maradéka és csomagolása veszélyes hulladék. A megfelelő HAK-kód kiválasztást mindig a felhasználási terület és a hulladék keletkezés körülményeinek ismeretében kell elvégezni (pl. szermaradék: HAK-kód: 16 03 03*, tisztított csomagolás: 15 01 02; szennyezett csomagolás: 15 01 10*).

Minden szakma a saját munkaterületéért felelős, ezért az „időközi” takarítást ők végzik. Az UN 2967 SZULFAMINSAV, 8, III, (E) egy szervetlen, szilárd anyag. Vízben oldódó, por alakú, tömény savas tisztítószer, amely tökéletesen használható a burkolólapok beépítését és cementkötésű anyaggal végzett fugázását követő mélytisztításra. A cementkötésű termékek nyomait kikeményedés után is tökéletesen eltávolítja a terrakotta, a kerámia burkolólapokról és a természetes kőfelületekről egyaránt. Emellett alkalmas sókiválás és mészkivirágzás eltávolítására is.

A kivitelezési munkák végső fázisában kerül sor az épülethez vezető út, vagy gépkocsi bejáró betonozására és aszfaltozására. Ekkor a kialakított szegélyek közötti alaprétegre több rétegben terítik a meleg aszfaltot. A jobb tapadás elérése érdekében az alapréteg felületére és a rétegek közé bitumenemulziót kell permetezni. A bitumen az aszfalt kötőanyaga, amelyet a kőolaj lepárlásával nyernek. A bitumen az ADR 9 osztály anyaga, amely az UN 3257 MAGAS HŐMÉRSÉKLETŰ FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N., 9, III, (D) tétel alá van besorolva.

Az építőipari kivitelezési tevékenység végzése során keletkezett építési (vagy bontási) hulladék egy része veszélyes hulladék, amelyet ártalmatlanításra, vagy újrahasznosításra az erre a célra kijelölt létesítménybe kell szállítani. Ezt követően tereprendezéssel kell a végleges környezetet kialakítani, ami magába foglalja a korábban kitermelt föld visszatöltését és ezt követően a növények telepítését.

Jó tudni!

Az UN 3077 KÖRNYEZETRE VESZÉLYES SZILÁRD ANYAG, M.N.N., 9, III, (-), illetve az UN 3082 KÖRNYEZETRE VESZÉLYES FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N., 9, III, (-) tétel alatt a Bázeli Egyezmény hatálya alá tartozó olyan hulladékok is szállíthatók, amelyek nem felelnek meg az ADR 1-9 osztályba sorolás feltételeinek.

Összefoglalás

A múlt század közepéig az épületek kivitelezése elsősorban kézi szerszámokkal és zömében kézzel mozgatható építőelemek felhasználásával történt. A megnövekedett igények miatt gyors és gazdaságos technológiák kidolgozására volt szükség; ugyanakkor a hagyományos építési módszerek is fennmaradtak.

Az anyagok építőipari felhasználását a kémiai összetételük és a közöttük létrejövő kémiai reakciók határozzák meg. Ez befolyásolja a felhasználhatóságukat, vagyis azt, hogy összekeverhetők vagy összeépíthetők-e úgy, hogy ne alakuljon ki káros hatás sem az ott tartózkodókra, sem a környezetre nézve. A veszélyes árunak minősülő anyagokat a szállítási szabályzatok által meghatározott feltételek teljesítése mellett lehet és kell is szállítani. Természetesen sokkal több ADR-es anyag van az építőiparban, mint ami blogunk kereteibe belefért volna. Ez csak a felszín...

Az építési területekre a kivitelezéshez szükséges anyagokat közúton szállítják. Innentől kezdve minden résztvevőt valamilyen mértékben érintenek az ADR-ben meghatározott felelősségi körök (feladó, berakó, szállító, kirakó, és ha a futárszolgálat közvetlenül a munkaterületre szállít ki valamit, akkor címzett). Hogy minden zökkenőmentes legyen, nos, ehhez kell a minőségi tanácsadás!