Ügyfeleink számára kétséget kizáróan nyomasztó lehet a tanácsadás horizontális vagy a speciális esetekben alkalmazott vertikális (mélységi) információk átadása. Olyan érzés lehet ez az érintetteknek, mint amikor egy kamion szele elsodorja az út szélén közlekedőt. A visegrádi négyek közül mi magyarok szorongunk leginkább egy bármilyen szakterületet érintő tanácsadás alkalmával. A tanácsadói munkát is nagyon megnehezíti ez a „befeszült állapot”. A szakmai segítő foglalkozású szakembereket - ezek lennének az ADR tanácsadók is - a vállalkozás-vezetők még mindig nehezen tudják elfogadni. Ezek után ADR tanácsadó legyen a talpán, aki képes ezen a gáton „áttörve” jó és hatékony munkát végezni.
Gondoljunk csak bele… Ha felidézünk egy olyan élethelyzetet, amikor támogatásra szorultunk, akkor milyen érzéseink támadnak? Vissza tudunk-e emlékezni arra, milyen érzés nehéz, esetleg kiszolgáltatott vagy kétségbeesett helyzet volt az akkor? Ha sikerül ezeket újra megélni, akkor gondoljunk arra, hogy ki, miért és hogyan segített nekünk. Éljük át újra a pozitív érzéseket: a megkönnyebbülést, a hálát, a köszönet érzését (Léder, 2017.). Így már jobban meg tudjuk közelíteni az ADR tanácsadás pszichológiai aspektusait is.
Nagyon ellentmondásos helyzet az, amikor ADR tanácsadóként a „látványosan unatkozó” alkalmazottaknak másfél órában kell oktatást tartani és összetett információkat átadni úgy, hogy ilyen felállás mellett megértsék az ADR előírásait és azokat a mindennapi munkavégzésük során majd alkalmazni is tudják.
Tanulni szörnyen unalmas időtöltés és még kötelező is, mert a szabályzók ezt írják elő. Ebből adódóan utálják, ugyanakkor szoronganak is, hiszen azért van egy megfelelési kényszer is ott a teremben. Az információk és a tudás szinte felszabadít hosszú távon, mert ott lesz „kéznél” a kompetencia (hozzáértés) érzése. A tudás és az információ hiánya bizony kőkeményen frusztráló hosszú távon, ráadásul még a hatóság pénzbüntetésétől is félni kell (mert a főnök kifizetteti!). Az ADR tanácsadónak tudnia kell feloldani ezeket a helyzeteket az oktatások alkalmával és az eseti tanácsadás keretében is. Ez tanulható dolog.
Vannak azért technikák, amelyek igenis elősegítik a fejlődést: a reziliencia olyan viselkedéselmélet, amely gondolatokat és cselekvéseket foglal magába, amelyek tanulhatók és fejleszthetők bárki számára. A reziliencia tehát nem olyan személyiségvonás, ami vagy van vagy nincs valakinek. A fejlesztésnek a legjobb módja a komfortzóna kiterjesztése, azaz részvétel minél több olyan helyzetben, amely kényelmetlen vagy újszerű, nem megszokott viselkedéseket, megoldásokat kíván meg. Ezek sikeres megoldása növeli az önbizalmat és az alkalmazkodó képességet (Porkoláb- Minarik, 2017.). Rajtunk múlik, hogy akarunk e változtatni és változni. Hosszú távon szinte biztos, hogy megtérül a bátorságunk, hiszen mindannyian csak nyerhetünk vele!
Nem jó ez a negatív spirál! A mosolytalan arcok, a megfáradt tekintetek bizony lehangoló látványt nyújtanak. Nemcsak a látvány, de maga az ember is lehangolódik, „élettelenné” válik ebben az állapotában. Van, aki azt mondja, hogy ő már öreg ehhez az egészhez... „Az öregség nemcsak a ki nem mondott tulajdonságok hozadéka, hanem gyakran olyankor következik be, amikor valakinek az életéből hiányzik a hitből történő teremtés és alkotás, amikor már csak rutinból nyomja az életét. És rég feladta az álmait, mind racionális, mind érzelmi önmegvalósítás terén. Úgy is mondhatjuk, hogy nem azt a munkát végzi, amit szeret és nem azzal él, akit szeret.” (Csernus, 2020.) Itt a magyarázat arra, hogy miért nem fejlődnek az alkalmazottak, a vállalkozások és azokon belül - sajnos sok esetben - a vezetők sem. Ez bizony a lehetőségeink pocséklása!
A reziliens emberre jellemző tulajdonságok fontos eleme az empátia és a környezet „gyors olvasásának” a képessége. Azok, akik képesek másokat jól „olvasni”, vagyis átlátják az érzelmek komplexitását, hamarabb felmérik a különböző élethelyzetek érzelmi töltetét. Veszélykor ez segíti őket abban, hogy például árnyaltabban lássák a fenyegető személyt (látva annak sérülékenységét, ezzel akár beavatkozási lehetőséget teremtve). Képesek felmérni azt is, hogy egy stresszel teli helyzetben kitől várhatnak segítséget, vagy éppen ki az, aki veszélyeztetheti őket. Empatikus készségüknek köszönhetően könnyebben elérik az érzelmi támogatást is, hiszen kapcsolataik tartalmasak és mélyek (Porkoláb-Minarik, 2017).
A reziliens emberek jellemzője az érzelmi stabilitás és az önkontroll. Az ilyen emberek képesek megőrizni a nyugalmukat és hideg fejjel gondolkodni az érzelmileg megterhelő helyzetekben is. Mivel nem az érzelmeik által vezérelve cselekszenek, nem engedik eluralkodni magukon a stresszt és a szorongást. Tudatosan nem élik meg ezeknek a negatív élményét. Ezáltal jobban hozzáférnek intellektuális kapacitásukhoz, ami a sikeres helytállás záloga (Porkoláb-Minarik, 2017). Ez bizony egy minőségi munkát végző ADR tanácsadóra is minden tekintetben igaz, illetve igaz kell hogy legyen. Szinte kötelességünk minden esetben az ügyfeleink ügyes-bajos ADR-es problémáit higgadt fejjel és szakmai alapossággal kezelni.
A vállalkozások egy részében a fejlődés sem morálisan, sem szakmailag, sem gazdaságilag nem kellőképpen dinamikus és ez jelentős hátrányokat eredményez. Nagyon sokat jelentene egy olyan vállalkozás-koordináló szakmai szervezet, amely a vállalkozásokat a kötelezettségeikről és lehetőségeikről folyamatosan tájékoztatná. A megvalósítás egyik lehetséges módja lehetne egy aktív munkacsoportban segítő foglalkozású szakember közreműködése, a tanácsadói szintek bevonásával. Így végre nyílt módon juthatnának alapvető információkhoz a vállalkozás-vezetők, mert jelenleg a legnagyobb problémát az információk hiánya okozza. Ha az alapokkal baj van, akkor a felépítmény sem lesz soha stabil. Remélhetőleg lesz esélyünk Magyarországon is egy magasabb szintű vállalkozói kultúra kialakítására és hosszú távú fenntartására.
A jó példák motiválhatnak más feltörekvő vállalkozásokat és azok vezetőit is, hiszen „a reziliens emberek mernek ismeretlen dolgokat kipróbálni, ezzel növelve esélyüket a nehéz vagy váratlan helyzetek leküzdésében. Aki sok mindent kipróbál, nagyobb a repertoárja a megfelelő viselkedés kiválasztásához az ismeretlen, vagy a stresszel teli szituációban is. Mer hamar cselekedni és képes akár ellentétes ötletek és tettek között rugalmasan váltani. Az adaptáció, gyors alkalmazkodóképesség a külső környezeti feltételekhez, amelynek során elfogadjuk a változó körülményeket, képessé válunk ilyen környezetben is kimagaslóan teljesíteni; mind érzelmileg, mind pedig intellektuálisan.” (Porkoláb - Minarik, 2017.) Lesz esélyünk arra, hogy a biztonsági tanácsadók segítségével az ADR-ben érintett vállalkozások is hozzájárulnak ahhoz, hogy egy dinamikusan fejlődő vállalkozási kultúrával, működő gazdasággal büszkélkedő, aktív társadalommá váljunk.
Irodalomjegyzék
- Csernus, I. (2020). Főnix. Jaffa Kiadó.
- Léder, L. (2017). A másik fontossága. Pszichológia, HVG magazin, 17(1), 59-71.
- Porkoláb – Minarik, A. (2017). Negatívumból pozitívum. Pszichológia, HVG magazin, 17(1), 35-40.